Zichy Palota

Komárom főterén áll egy igazán különleges épület, amely több évszázada mindig fontos szerepet töltött be a város történetében. Használták már színházként, zsinagógaként, postaként, bérházként, sörcsarnokként és kőszénlerakatként egyaránt.  A Zichy Palota és környéke felfedezése ma is akár egy teljes napos önálló program a térségbe látogatók számára. Az épület titkainak nyomába indultunk.

Klapka-tér a Zichy Palotával

Klapka-tér a Zichy Palotával. Forrás: sziakomarom.sk

A szabolcsi Zichy család 1659-ben lett a komáromi váruradalom birtokosa, miután megvásárolták a királytól a várkapitányságot és a várbirtokot. A palotájukhoz szükséges telket a Puchaim grófoktól és Buday Lázártól vásárolták meg, ezen a telken épült az első palotájuk. Az építkezés során ebbe az épületbe belefoglaltak egy középkori, négyszögletes tornyot is. Az épület eredeti formájában 1763-ig állt.

AZ 1763-AS FÖLDRENGÉS

1763. június 28-án iszonytató, a Magyarországon eddig észlelt legnagyobb erejű földrengés rázta meg Komáromot. A rengés következtében 63-an életüket vesztették, 102-en megsebesültek, összedõlt 7 templom és 279 épület. Részben összedõlt további 353 épület, komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54%-a, míg csak 9% maradt sértetlen. A gazdag dunai kereskedővárosban az emberek már a másnapi, Péter-Pál-napi vásárra készültek, amikor hajnali fél 6-kor megremegett a lábuk alatt a föld.

Karl Friedl festménye az 1763-as földrengésről

Karl Friedl festménye az 1763-as földrengésről. Forrás: Duna Menti Múzeum

A földrengésről egy szemtanú, Szigeti György így számolt be:

“Elsőben kezdődött die 28 junii reggel öt óra előtt három fertyállyal, de az kevés vagy semmi kárt nem okozott, mivel csak gyengédeden rázta meg az épületeket, hanem másodszor öt-hat óra között oly nagy erővel jött, hogy az egész várost megháborította. A legjelesebb a legmagasabb épületeket vagy egészen lerontotta, vagy ketté hasította. […] — az utczák, a melyeken kőből csinált házak va-lának, ugy betöltenek a leomlott házfalakkal, hogy kocsival vagy lóval nem lehetett járni, sőt gyalog ember is nagy bajijai mehetett. Mindazáltal, hogy megláthatnám, micsoda károk estének, a várost bejártam, és akkor tapasztaltam, hogy az agyonüttetett emberek, itt is, amott is, hol egy, hol kettő, hol három ugy voltának, mint a mezőben a még öszve nem hordatott kévék.
A leomlott házaknak, templomoknak ledült kövei alatt jajgatás, ordítás hallattatott, az odamaradt embereknek szájokból. A lerázattatott épületeknek az ég felé menő pora miatt a nap mint egy másfél fertályig nem láttatott. A földnek megnyílásából láng, egyszersmind keserű és büdös füst jöttének ki, sőt a Dunának közepe felé mint egy-egy hordó a láng füsttel elegyest a vizből láttatott kiütődni és hirtelenséggel elenyészni. A városban levő kutakból a vizek a föld alá szállottanak, és helyekbe anyira feldagadt a feketés homok, mint annak-előtte valának a vizek bennek.” (Forrás: Vasárnapi Újság 1872. február 25.  95-96. o.)

Korabeli visszaemlékezés a földrengésről. Forrás: Országos Levéltár

Korabeli visszaemlékezés a földrengésről. Forrás: Országos Levéltár

A Zichy-palota súlyosan megrongálódott a földrengésben. A mai épület a források szerint Zichy Ferenc gróf számára 1775-ben épült újjá, klasszicista stílusban, de ekkor még a keleti és nyugati szárny egyszintes volt.

AHOL DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA IS SZÍNPADRA LÉPETT…

A palota klasszicista stílusú renoválása után az első magyar színielőadásokat is itt tartották – pontosabban abban a házban, amely valószínűleg az első Zichy-palota helyén állott.  Az épület nagyon jó helyen volt, a város közepén, a kikövezett piacon, ami azért is fontos volt, mert így a messzebb lakók a nagy sár ellenére is el tudtak jutni a színházba.  Az is megtörtént, hogy egyszerre egy német és magyar színtársulat is megkapta a helyiséget, így felváltva játszottak a komáromi közönségnek. Gróf Zichy János a nagytermet és az udvaron levő bódét legtöbbször ingyen adta át a színészeknek és a bérlőt mással kárpótolta.

1819. november 3-a szép nap volt a komáromiak életében – ekkor láthatta először a helyi lakosság Déryné Széppataki Rózát a hagyomány szerint a színpadon. A színi idény rendesen ősztől húsvétig tartott, így történt ekkor is. Nyárra Déryné kisebb dunanátúli körutat tett, azonban októberben visszatért Komáromba, s két éven keresztül itt játszott Kilányi Dávid színtársulatában.

Déryné Széppataki Róza Az alpesi rózsa című színmű Liszli szerepében. Szathmáry Papp Károly litográfiája, 1834. Forrás: OSZK. 

Déryné Széppataki Róza Az alpesi rózsa című színmű Liszli szerepében. Szathmáry Papp Károly litográfiája, 1834. Forrás: OSZK.

Déryné életében ez az az időszak, amikorra kiforrta magát a tehetsége. Komáromi fellépéseiről egy korabeli kritika így ír:

“Déryné az éneklésben magát annyira gyakorlottá, hogy most a legerősebb áriákat kellemetes tökéletességgel és bámulatra ragadó hallhatósággal elénekli. Melyre nézve ötét némelyek Magyar Catalani-nak nevezni bátorkodtak, mind azért, mert hangja tiszta·, mind kiváltképpen azért, hogy minden erőltetés nélkül akár a legfelsőbb emelkedésre, akár a legmélyebb leereszkedésre alkalmatos s így külföldön is akármely Theatrumban dicsőséggel megjelenhetnék.”

Az épület 1827-ig szolgálta a komáromi színjátszást, ekkor zsidó templommá alakították át. Az Európa Udvar kialakításakor a Német Házként született újjá – homlokzatát a zsinagóga belső festészeti díszítései ihlették, a színházi funkcióra pedig az épület előt álló szabadtéri színpad utal.

 

EURÓPA UDVAR

 

A 20. század végén a Zichy-palotához kapcsolódóan alakították ki az Európa Udvart, főkapujának boltozott folyosóján keresztül juthatunk a palota parkosított udvarába, ahonnan a Zenepavilon mögött tűnnek elő az Európa-udvar tornyai. 45 ország, illetve régió (Dalmácia, Frízföld, Erdély…) építészetét mutatja be az Udvar, amelynek tervezése és megépítése Litomericzky NándorTakács Péterés Peter Varga építészek nevéhez fűződik. A Zichy-palota belső parkját az új térrel a Mátyás-kapu köti össze. A kapu a tér egyik domináns építménye, amely formájával és színeivel a Mátyás király uralkodása alatt épült épületeket idézi.

A tér nyugati oldalát az Észt, a Finn, a Belga, a Holland, a Fríz, a Norvég, a Dán, az Angol, az Ír, a Skót és a Walesi Ház szegélyezi. Van San Marinói Ház, Román, Cseh, valamint Szlovák Ház is. A Német Ház az egyetlen, amely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.

Az Európa Udvar szűkebb-tágabb terei között a magyar történelem nagyjainak szobrai találhatóak. A hangulatos téren időről időre szabadtéri rendezvények várják az érdeklődőket, de nyugalmasabb időszakban is érdemes felkeresni a teret, mert remek hangulatot áraszt.

VÁROSTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

 

A Zichy-palotában található ma a Duna Menti Múzeum helytörténeti kiállítása, valamint a Jókai és Lehár emlékszoba. A nagyon gazdag helytörténeti anyagra építő kiállítás 1849-től mutatja be a II. világháborúig a város történetét – az itt élt emberek midnennapjait megidézve.

A sok humorral, mégis a téma iránti tisztelettel és szeretettel összeállított kiállításon bepillanthatunk az egykori mesterek (pl.  csizmadiák, fordászok, molnárok, kereskedők stb.) világába, megismerhetjük a mindennapjaikat, sőt, még az egykor volt polgárok lakásaiba is benézhetünk.

Egykori fodrász szalon plakátjai, fodrászszék. Saját fotó. 

Egykori fodrász szalon plakátjai, fodrászszék. Saját fotó.

A kiállítás bemutatja az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszacsatolt Komárom (1938 novemberétől 1945 márciusáig) gazdasági és társadalmi életét is, itt kaptak helyet a korszakot lezáró második világháború eseményeire utaló tárgyak és dokumentumok.

 A kiállításon, amely összesen mintegy 1300 eredeti tárgyat és 229 fényképet mutat be, külön emlékszobában ismerkedhetünk meg Jókai Mór, illetve Lehár Ferenc életével is.

TIPP: IDE KATTINTVA minden információ elérhető a múzeumról, árakról, nyitva tartásról!

Share this...
Share on FacebookShare on LinkedIn