A Lehár Ferenc parkkal szemben áll Szent István – az első magyar király – szobra.
Uralkodása alatt 1000 körül alapították Komáromban az egyik legrégebbi magyar vármegyét.
Szent István király kb. 975-ben született az esztergomi palotában (Esztergom, Magyarország). A Vajk nevet kapta (törökül: hős, vezér), később az első keresztény vértanú, Szent István nevére keresztelték. A szokásoknak megfelelően már gyermekkorában tanult latinul, édesapja kezdettől alaposan felkészítette az uralkodói szerepre. Nem vált sem pápai, sem császári hűbéressé. Más nyelveken beszélő alattvalóit a magyarokkal egyenrangúnak tekintette. Sikeres harcokat vívott az országát fenyegető belső és külső ellenségek ellen. Lenyűgöző vezetői képességekkel rendelkezett, nem ismerünk egyetlen elveszített csatáját vagy hadjáratát sem. II. Szilveszter pápától kérte és kapta meg a királyi koronát. Királlyá az Úr 1000. évének karácsonyán koronázták. Szent István az ország építőjeként létrehozta a királyság vármegyerendszerét, az egyik vármegye székhelyéül a Komáromi várat jelölte ki. 1038-ban halt meg, a székesfehérvári volt székesegyházban temették el (Székesfehérvár, Magyarország). Sírja és szarkofágja a mai napig fennmaradt, és az ottani múzeumban a nyilvánosság számára hozzáférhető.
Győrfi Lajos magyar szobrász alkotását 2009. augusztus 20-án leplezték le.