A templom építését 1787. március 13-án kezdték el, és 1788. szeptember 21-én szentelték fel. A templomtorony építése 1818-ban kezdődött, de pénzhiány miatt csak 1832-ben tudták befejezni. Ekkor alakult ki a templom homlokzata is empire stílusban. Az új toronyba az egyház 1837-ben három új harangot öntetett, és 1839-ben toronyórát kapott Jauschmann József budai mestertől.
1849. szeptember 29-én a várost ostromló császári csapatok felgyújtották a templomot. Leégett a tető, tönkrementek a harangok és a toronyóra. 1850-ben a templom tetőzetét felújították, 1853-ban pedig a belső felújítást is befejezték.
Az I. világháború alatt a templom tornyából 2 harangot elrekviráltak. A hiányzó harangok közül az egyikre, az ún. „Gazdaharangra” a komáromi református vallású gazdák adakoztak, a másikra, az ún. „Jókai-harangra” a keresztyén egyházközség többi tagjai gyűjtöttek pénzt. A „Gazda-” és a „Jókai-harangot” 1929. szeptember 15-én szentelték fel.
A templomban 1922-ben elhelyezett emléktábla emléket állít és tiszteleg e felekezet I. világháborúban elesettjeinek.
A templomban a 30-as évek elején vezették be az elektromos világítást. Ekkor került a templom közepére a kovácsoltvas csillár, amely Török András munkája.
Jókai Mór író megkereszteltetésének (1925. febr. 20.) emlékére, születésének évfordulóján emlékülést tartottak a templomban.
A templomot utoljára a hetvenes években újították fel, ekkor aranyozták meg a 63 m magas torony csillagát is.