Karva község különlegessége a 13. században, késő román stílusban, kb. 1232 körül épült Boldogságos Szűz Mária római katolikus templom.
A török háborúk és a rendi felkelések idején a templom elpusztult, és csak 1712 körül Gyulay Ferenc gróf barokk stílusban újította fel és alakította át, majd 1936-ban a barokk állapotnak megfelelően renoválták. A templomot eredetileg Szent Lőrincnek szentelték, és csak a barokk felújítást követően szentelték a mai védőszentjének.
Egyhajós, torony nélküli földesúri templomocska, a déli homlokzatát kicsipkézett oromzat zárja le, ezt barokk stílusban alakították át, és a főbejárat kapuzatának kőkerete van. A félköríves apszist keskeny résablakok tagolják, széles, csúcsíves rézsűvel. Az apszist kagylóboltozat fedi.
A pilaszteres faépítészettel és voluta oromzattal rendelkező barokk főoltár a 18. század elejéről származik. A Szűz Mária központi olajfestményének oldalain Szent József, Szent Seraphi Ferenc, Szent Antal és Nepomuki Szent János szobrai állnak. Az oltárt 1700 után az esztergomi szerzetesek ajándékozták a templomnak.
A templom legértékesebb emléke a két vörös márványból készült sírtábla. Az egyiken a felirat: Hic est Sepultura nobilium de Lábathlan Anno Domini Milessimo quadringentesimo (Itt van a nemes Lábatlan család nyughelye az Úr 1400. évében).