{"id":793,"date":"2026-04-16T13:44:08","date_gmt":"2026-04-16T11:44:08","guid":{"rendered":"https:\/\/visitdanube.eu\/uncategorized-hu\/a-komaromi-csizmadia-fia-akinek-a-szavaira-egy-orszag-figyelt\/"},"modified":"2026-04-16T13:44:49","modified_gmt":"2026-04-16T11:44:49","slug":"a-komaromi-csizmadia-fia-akinek-a-szavaira-egy-orszag-figyelt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/hirek\/a-komaromi-csizmadia-fia-akinek-a-szavaira-egy-orszag-figyelt\/","title":{"rendered":"A kom\u00e1romi csizmadia fia, akinek a szavaira egy orsz\u00e1g figyelt"},"content":{"rendered":"

1760-ban Kom\u00e1romban sz\u00fcletett, 1828. m\u00e1rcius 28-\u00e1n (m\u00e1s forr\u00e1s szerint m\u00e1rcius 30-\u00e1n) Pesten halt meg a 18-19. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1nak egyik kiemelked\u0151 egy\u00e9nis\u00e9ge, Kults\u00e1r Istv\u00e1n. <\/p>\n

Kults\u00e1r Istv\u00e1n \u00e9desapja csizmadia mester volt. Fi\u00e1t a helyi elemi iskola ut\u00e1n a helyi jezsuita gimn\u00e1ziumba \u00edratta be. Amikor a jezsuita rendet 1773-ban elt\u00f6r\u00f6lte a \u201eDominus ac redemptor noster” kezdet\u0171 p\u00e1pai bulla, a kom\u00e1romi gimn\u00e1ziumot a benc\u00e9s rend vette \u00e1t. 1777-ben Kults\u00e1r bel\u00e9pett a benc\u00e9s rendbe \u00e9s tanulm\u00e1nyait Pannonhalm\u00e1n, majd Pozsonyban folytatta – eg\u00e9szen 1786-ig, amikor II. J\u00f3zsef a benc\u00e9s rendet is feloszlatta – ekkor tan\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1ra t\u00e9rt. <\/p>\n

Kults\u00e1r, a kom\u00e1romi gimn\u00e1zium tan\u00e1ra<\/p>\n

Ilyen min\u0151s\u00e9gben ker\u00fclt vissza Kom\u00e1romba, ahol a gimn\u00e1zium tan\u00e1ra ideiglenes min\u0151s\u00e9gben 400 frt. fizet\u00e9ssel. A korabeli dokumentumok alapj\u00e1n tudjuk, hogy Kults\u00e1r ekkor besz\u00e9lt magyarul \u00e9s n\u00e9met\u00fcl \u00e9s \u00e9rtette a francia, olasz, g\u00f6r\u00f6g \u00e9s a szl\u00e1v nyelveket is. Kom\u00e1romi tan\u00e1rkod\u00e1sa alatt jelent meg els\u0151 m\u0171ve nyomtat\u00e1sban, a Bajnokn\u00e9k levelei Ovidiusb\u00f3l.<\/p>\n

A kom\u00e1romi csizmadia fia, aki az MTA egyik szakmai alap\u00edt\u00f3j\u00e1v\u00e1 lett<\/p>\n

\"\"\/<\/figure>\n<\/p>\n

A Hazai Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok legels\u0151 sz\u00e1ma. Forr\u00e1s: Arcanum Digit\u00e1lis Tud\u00e1st\u00e1r.<\/em><\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben t\u00f6bb telep\u00fcl\u00e9sen is tan\u00edtott, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl 1806-ban Pestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol elind\u00edtotta a Hazai tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok (k\u00e9s\u0151bb Hazai s K\u00fclf\u00f6ldi Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok) c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratot. <\/p>\n

\"\"\/<\/figure>\n<\/p>\n

A Hazai Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok 2. sz\u00e1ma 1806-ban. Forr\u00e1s: Arcanum Digit\u00e1lis Tud\u00e1st\u00e1r.<\/em><\/p>\n

H\u00e1za a korabeli \u00edr\u00f3k tal\u00e1lkoz\u00f3hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, az irodalmi \u00e9let fontos k\u00f6zpontja volt. 1813-t\u00f3l 1815-ig a Pesti Magyar Sz\u00ednt\u00e1rsulat igazgat\u00f3ja \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3ja. Sz\u00e1mos \u00edr\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n jelentette meg, de kutat\u00f3k\u00e9nt is r\u00e9szt vett a kult\u00fara ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban: \u0151 ismertette a k\u00e9s\u0151bbiekben r\u00f3la elnevezett k\u00f3dexet. <\/p>\n

Kults\u00e1rnak jelent\u0151s szerepe volt a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban is. M\u00e1r 1793-ban k\u00e9sz\u00edtett v\u00e9grendelet\u00e9ben 10 000 forintot rendelt \u201eegy valaha fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 Magyar Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1gra”, s a k\u00e9s\u0151bbiekben folyamatosan szorgalmazta az akad\u00e9mia megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t. Nagy volt h\u00e1t az \u00f6r\u00f6me, amikor 1827-ben a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa t\u00f6rv\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt. Ugyanebben az \u00e9vben november 30-\u00e1n a n\u00e1dor \u0151t is kinevezte annak a bizotts\u00e1gnak a tagj\u00e1v\u00e1, amelynek feladata lett az akad\u00e9mia szab\u00e1lyzatainak \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek a kidolgoz\u00e1sa volt – sajnos azonban betegs\u00e9ge \u00e9s hal\u00e1la m\u00e1r nem tette lehet\u0151v\u00e9, hogy v\u00e9gig b\u00e1b\u00e1skodhasson az akad\u00e9mia sz\u00fclet\u00e9se mellett.<\/p>\n

\u00cdgy v\u00e1lt a kom\u00e1romi csizmadia fia az MTA egyik szakmai alap\u00edt\u00f3j\u00e1v\u00e1. <\/p>\n

Kults\u00e1r k\u00f6nyvt\u00e1ra – \u201e…ez oly kincs, melyet sem a moly sem a rozsda meg nem em\u00e9szt…”<\/p>\n

\u201eHaz\u00e1nk jobb lelkeinek azon \u00e9des \u00f3hajt\u00e1s\u00e1t, mellyn\u00e9l fogva ezek a pall\u00e9rozott K\u00fclf\u00f6ld sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1ihoz k\u00e9pest minden T\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1ginkn\u00e1l k\u00f6z haszn\u00e1lhat\u00e1s\u00fa nyilv\u00e1nyos K\u00f6nyvt\u00e1rt, \u00e9s igy tudom\u00e1nyos miveltet\u00e9s\u00fcnk legsz\u00fcks\u00e9gesb seg\u00e9deszk\u00f6zeinek szaporod\u00e1s\u00e1t kiv\u00e1nj\u00e1k, els\u0151, ki sz\u00fcl\u0151-f\u00f6ld\u00e9re (Kom\u00e1romra) n\u00e9zve teljes\u00edteni szerencs\u00e9s volt Tekintetes Tud\u00f3s Kults\u00e1r Istv\u00e1n Ur, a Magyar Nemzeti \u00dajs\u00e1gnak Pesten els\u0151 alapit\u00f3ja, 1806 \u00f3ta cs\u00fcggedhetetlen szorgalm\u00fa ir\u00f3ja, Nemzetis\u00e9g\u00fcnket t\u00e1rgyaz\u00f3 minden Sz\u00e9pnek J\u00f3nak hathat\u00f3s \u00e1pol\u00f3ja, terjeszt\u0151je, \u00e9let\u00e9nek 68dik \u00fajs\u00e1g-szerkeztet\u00e9si p\u00e1ly\u00e1ja 22dik esztendej\u00e9t azon p\u00e9ld\u00e1s hazafi tettel dics\u0151\u00edtv\u00e9n: hogy kedves tisztelt F\u00f6ldieinek cs\u00ednosod\u00e1sokra, a m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny evek el\u0151tt az ottani Rajz-iskol\u00e1nak adott jeles mennyis\u00e9g\u0171 rajzk\u00e9sz\u00fcleteken, p\u00e9ld\u00e1nyokon kiv\u00fcl, most f\u00e9nyder\u00edt\u00e9s\u00fcl 3-4 ezer k\u00f6tetnyi g\u00f6r\u00f6g-, de\u00e1k, franczia, n\u00e9met magyar K\u00f6nyv gy\u0171jtem\u00e9nyt aj\u00e1nd\u00e9kozott.”<\/p>\n

– olvashatjuk a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat 1827. \u00e9vfolyam\u00e1ban. A k\u00f6nyvt\u00e1rr\u00f3l, amely ilyen m\u00f3don az els\u0151 nyilv\u00e1nos k\u00f6nyvt\u00e1rak egyike lett, 1902-ben Bausz Teodoric is megeml\u00e9kezett: <\/p>\n

\u201eSz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa ir\u00e1nt m\u00e1r el\u0151bb is kimutatta h\u00e1l\u00e1j\u00e1t, mid\u0151n gazdag rajzk\u00e9szlet\u00e9t a v\u00e1rosi rajziskol\u00e1nak adta. 1827. okt\u00f3ber 4-\u00e9n pedig f\u00f6lhivta Kom\u00e1rom v\u00e1rmegy\u00e9t, fogadja el 3-4000 darab tudom\u00e1nyos \u00e9s hasznos k\u00f6nyvet mag\u00e1ban foglal\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t, hogy a v\u00e1rmegye ifjabb tisztvisel\u0151i, a tudom\u00e1nyokat kedvel\u0151 v\u00e1rosi polg\u00e1rok, kiv\u00e1ltk\u00e9pen pedig a kath. \u00e9s ref. gimn\u00e1ziumok tan\u00e1rai \u00e9s tanul\u00f3i alkalmat tal\u00e1ljanak tudom\u00e1nyuk kib\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re. Csak arra k\u00e9rte a megy\u00e9t, hogy a k\u00f6nyvgy\u0171jtem\u00e9nyt ne hagyja elpusztulni; az\u00e9rt az a tisztvisel\u0151, a kit kezel\u00e9s\u00e9vel megb\u00edz, \u00e9venkint adjon sz\u00e1mot egy bizotts\u00e1gnak a v\u00e1ros kik\u00fcld\u00f6ttj\u00e9nek, a kath. gimn\u00e1zium igazgat\u00f3j\u00e1nak \u00e9s a ref. egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g kur\u00e1tor\u00e1nak jelenl\u00e9t\u00e9ben. Rem\u00e9ny\u00e9t fejezi ki, hogy az \u0151 adom\u00e1nya a v\u00e1rmegye \u00e9s v\u00e1ros t\u00f6bb nagylelk\u0171 fi\u00e1t a p\u00e9lda k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re fogja serkenteni. A v\u00e1rmegye az aj\u00e1nlatot \u00e9s a kik\u00f6t\u00f6tt f\u00f6lt\u00e9teleket nagy \u00f6r\u00f6mmel elfogadta \u00e9s az okt\u00f3ber 9-\u00e9n tartott k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sb\u0151l jegyz\u0151k\u00f6nyvi kivonatot k\u00fcld\u00f6tt neki.”<\/p>\n

A k\u00f6nyvt\u00e1r, amely Kults\u00e1r feles\u00e9g\u00e9nek adom\u00e1nyaib\u00f3l, illetve tov\u00e1bbi v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokkal \u00e9s adom\u00e1nyokkal tov\u00e1bb b\u0151v\u00fclt, az 1860-as \u00e9vekt\u0151l kezdve a megyeh\u00e1za folyos\u00f3j\u00e1t d\u00edsz\u00edtette, ahonnan a Lev\u00e9lt\u00e1r egyik helyis\u00e9g\u00e9be k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A gy\u0171jtem\u00e9ny jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t n\u00f6velte, hogy 1888-ban kib\u0151v\u00fclt az \u00e1llom\u00e1ny Ghyczy K\u00e1lm\u00e1n nagy \u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00f6nyvadom\u00e1ny\u00e1val is, ami m\u00e1r indokoltt\u00e1 tette, hogy ezt az adom\u00e1nyt \u00e9s Kults\u00e1r adom\u00e1ny\u00e1t sz\u00e9tv\u00e1lasztj\u00e1k, s a Kults\u00e1r-gy\u0171jtem\u00e9nyt m\u0171eml\u00e9k k\u00f6nyvt\u00e1rr\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, a megyei k\u00f6nyvt\u00e1rat pedig megnyitott\u00e1k az olvas\u00f3k el\u0151tt 1914-ben. A gy\u0171jtem\u00e9nyt Kults\u00e1r hal\u00e1l\u00e1nak 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n Alapy Gyula mutatta be egy tanulm\u00e1nyban, k\u00f6zz\u00e9t\u00e9ve a k\u00f6nyvt\u00e1r c\u00edmjegyz\u00e9k\u00e9t is. Sajnos azonban a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a szlov\u00e1k k\u00f6nyvt\u00e1ri illet\u00e9kesek \u00e1llom\u00e1nyv\u00e9delmi okokb\u00f3l elsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Kults\u00e1r-k\u00f6nyvt\u00e1r leg\u00e9rt\u00e9kesebb darabjait Kom\u00e1romb\u00f3l.<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt szakirodalom:<\/h2>\n
    \n
  • Dr. Alapy Gyula: Kults\u00e1r Istv\u00e1n (1760-1828) \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1ra. Kom\u00e1rom, 1928.<\/li>\n
  • Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny 1827.<\/li>\n
  • Bausz Teodoric: Kults\u00e1r Istv\u00e1n \u00e9lete \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se.<\/li>\n
  • Arcanum Digit\u00e1lis Tud\u00e1st\u00e1r<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    1760-ban Kom\u00e1romban sz\u00fcletett, 1828. m\u00e1rcius 28-\u00e1n (m\u00e1s forr\u00e1s szerint m\u00e1rcius 30-\u00e1n) Pesten halt meg a 18-19. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1nak egyik kiemelked\u0151 egy\u00e9nis\u00e9ge, Kults\u00e1r Istv\u00e1n. Kults\u00e1r Istv\u00e1n \u00e9desapja csizmadia mester volt. Fi\u00e1t a helyi elemi iskola ut\u00e1n a helyi jezsuita gimn\u00e1ziumba \u00edratta be. Amikor a jezsuita rendet 1773-ban elt\u00f6r\u00f6lte a \u201eDominus ac redemptor noster” kezdet\u0171 p\u00e1pai bulla, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":785,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[21],"tags":[],"class_list":["post-793","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/793","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=793"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/793\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":794,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/793\/revisions\/794"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/785"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=793"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=793"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=793"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}