A mai telep\u00fcl\u00e9s els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se \u201eScheuden” n\u00e9ven 1156-b\u00f3l sz\u00e1rmazik. 1242-ben tat\u00e1rok foglalt\u00e1k el, kivonul\u00e1suk ut\u00e1n IV. B\u00e9la kir\u00e1ly szlov\u00e1k \u00e9s n\u00e9met telepeseket h\u00edvott a k\u00f6zs\u00e9gbe. Mintegy 40-50 n\u00e9met csal\u00e1d \u00e9rkezett, \u00e9s a k\u00f6zs\u00e9g ezzel k\u00e9t r\u00e9szre szakadt (Ungarica Villa Sceudin, Theutonica Villa Sceudin). Ezek tulajdonk\u00e9ppen a m\u00e1ig haszn\u00e1latos Magyarsz\u0151gy\u00e9n \u00e9s N\u00e9metsz\u0151gy\u00e9n elnevez\u00e9sek, b\u00e1r a k\u00f6zs\u00e9g 1944. janu\u00e1r 1-j\u00e9n egyes\u00fclt. Az egyes\u00edtett k\u00f6zs\u00e9g neve Sz\u0151gy\u00e9n lett.<\/p>\n
A r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy ez a ter\u00fclet m\u00e1r a k\u0151korszak elej\u00e9n lakott volt. Az els\u0151 \u00e1sat\u00e1sokat a Busahegyen v\u00e9gezt\u00e9k, amely a legjelent\u0151sebb lel\u0151helly\u00e9 v\u00e1lt, t\u00f6bb ezer \u00e9ves k\u0151szersz\u00e1mokra bukkantak ezen a helyen. Felt\u00e1rt\u00e1k egy telep\u00fcl\u00e9s maradv\u00e1nyait is, az i.e. 4. \u00e9vezredb\u0151l. Ezut\u00e1n a Busahegy eln\u00e9ptelenedett, de az i.e.3. \u00e9vezred derek\u00e1n k\u00e9t \u00fajabb telep\u00fcl\u00e9snek adott otthont. Az els\u0151 ismert itt \u00e9l\u0151 n\u00e9pcsoportot a kelt\u00e1k alkott\u00e1k, akik az i.e.4. \u00e9vezredben \u00e9rkeztek. Az i.e.1. \u00e9vezredben a ter\u00fclet a R\u00f3mai Birodalomhoz tartozott. Az i.sz.5. sz\u00e1zadban megjelentek a hunok, akiket a mai magyarok el\u0151dj\u00e9nek tarthatunk. \u0150ket az avarok, majd a 8. sz\u00e1zadban a szl\u00e1v morv\u00e1k k\u00f6vett\u00e9k, akik m\u00e1r mez\u0151gazdas\u00e1ggal foglalkoztak. A magyarok a 9. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9rkeztek \u00e9s Duna mindk\u00e9t partj\u00e1n telepedtek le.<\/p>\n
A t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fak idej\u00e9n Sz\u0151gy\u00e9n strat\u00e9giailag rendk\u00edv\u00fcl fontos telep\u00fcl\u00e9s volt. Ennek bizony\u00edt\u00e9ka, hogy \u2013 az \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri v\u00e9delmi rendszer r\u00e9szek\u00e9nt \u2013 s\u00e1nccal k\u00f6r\u00fclvett pal\u00e1nkv\u00e1r \u00e9p\u00fclt itt. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n az orsz\u00e1gban rendfenntart\u00f3 csoportokat szerveztek, 1696-ban Sz\u0151gy\u00e9nben is megalakult egy ilyen egys\u00e9g. 1703-ban kit\u00f6rt a Habsburg-ellenes R\u00e1k\u00f3czi \u2013f\u00e9le szabads\u00e1gharc, amelynek sor\u00e1n R\u00e1k\u00f3czi katon\u00e1i \u2013 a kurucok- Sz\u0151gy\u00e9nt is elfoglalt\u00e1k. A harcok 1710-ben \u00e9rtek v\u00e9get, \u00e1m m\u00e9g ebben az \u00e9vben \u00fajabb ellens\u00e9g jelentkezett: a pestis. Sz\u0151gy\u00e9nben is eg\u00e9sz csal\u00e1dok estek \u00e1ldozat\u00e1ul, \u00e9s a lakoss\u00e1g sz\u00e1ma drasztikusan cs\u00f6kkent. M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00farb\u00e9ri rendelet\u00e9nek \u00e9rtelm\u00e9ben 1768-ban vagyon\u00f6ssze\u00edr\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l bizotts\u00e1g \u00e9rkezett Sz\u0151gy\u00e9nbe. Az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett jegyz\u0151k\u00f6nyvb\u0151l tudjuk, hogy Magyarsz\u0151gy\u00e9nben \u00e9s N\u00e9metsz\u0151gy\u00e9nben akkor \u00f6sszesen 330 csal\u00e1d \u00e9lt (174 illetve 159), amelynek 4533 katasztr\u00e1lis hold ter\u00fcleten gazd\u00e1lkodtak \u00e9s r\u00e9tjeik \u00e9vente 428 szek\u00e9r sz\u00e9n\u00e1t adtak.<\/p>\n
Az 1848-as forradalom eszm\u00e9i Sz\u0151gy\u00e9nben is lelkes fogadtat\u00e1sra tal\u00e1ltak. M\u00e1jus 16-\u00e1n alakult meg a helyi nemzet\u0151rs\u00e9g, amelynek kapit\u00e1ny\u00e1v\u00e1 Path\u00f3 P\u00e1lt v\u00e1lasztott\u00e1k.
A sz\u00e1zadfordul\u00f3n azonban Sz\u0151gy\u00e9n lak\u00f3inak sz\u00e1ma folyamatosan n\u00f6vekedni kezdett. Ekkor mer\u00fclt fel el\u0151sz\u00f6r a k\u00e9t k\u00f6zs\u00e9g egyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek gondolata is. Legf\u0151bb t\u00e1mogat\u00f3ja Csongr\u00e1dy Gyula jegyz\u0151 volt, aki k\u00f6z\u00f6s n\u00e9vnek Sz\u0151gy\u00e9nt javasolta, amit a n\u00e9metsz\u0151gy\u00e9niek is t\u00e1mogattak, a magyarsz\u0151gy\u00e9niek viszont saj\u00e1t falujuk nev\u00e9t szerett\u00e9k volna meg\u0151rizni.<\/p>\n
A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s al\u00e1\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n (1920) Sz\u0151gy\u00e9n Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz ker\u00fclt, ami meghat\u00e1rozta tov\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t. Kezdtek ki\u00e9p\u00fclni az \u00faj \u00e1llam hat\u00f3s\u00e1gi szervei, ez azonban nagyon lass\u00fa folyamat volt. Az elcsatolt ter\u00fcleteken, teh\u00e1t Sz\u0151gy\u00e9nben is eg\u00e9szen 1938-ig magyart haszn\u00e1lt\u00e1k hivatalos nyelvk\u00e9nt. 1927. febru\u00e1r 28-\u00e1n megalakult a Sz\u0151gy\u00e9ni Ipartest\u00fclet majd 1935-ben mintegy 20 fiatal r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel megalakult a cserk\u00e9szcsapat. Ekkor m\u00e1r \u00f6nk\u00e9ntes sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 k\u00f6r is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a k\u00f6zs\u00e9gben, amelynek el\u0151ad\u00e1sai \u00fcnnepnapot jelentettek. Ezek tulajdonk\u00e9ppen a kultur\u00e1lis \u00e9let form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak kezdetei voltak, \u00e9s nemcsak sz\u00f3rakoztatt\u00e1k a lakoss\u00e1got, hanem anyanyelv\u00e9nek \u00e1pol\u00e1s\u00e1ban is seg\u00edtettek. 1936-ban \u00faj, korszer\u0171 t\u00e9gla\u00e9p\u00fcletet emeltek a falu k\u00f6zpontj\u00e1ban, amely szint\u00e9n a Gazdak\u00f6r nevet kapta. F\u0151leg \u0151sszel \u00e9s t\u00e9len itt j\u00f6ttek \u00f6ssze az emberek, hogy el\u0151ad\u00e1sokat hallgassanak az \u00faj termeszt\u00e9si m\u00f3dszerekr\u0151l. Az 1938-as \u00e9v ism\u00e9t m\u00e9lyrehat\u00f3 t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott. Szlov\u00e1kia t\u00f6bbnyire magyarok lakta d\u00e9li ter\u00fcleteit november 2-\u00e1n Magyarorsz\u00e1ghoz csatolt\u00e1k. Gazdas\u00e1gi t\u00e9ren szinte semmilyen t\u00f6r\u00e9s nem k\u00f6vetkezett be, az emberek gyorsan megszokt\u00e1k az \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, a k\u00f6zs\u00e9g agr\u00e1rjellege sem v\u00e1ltozott. Ebben az id\u0151szakban ker\u00fclt ism\u00e9t napirendre a k\u00f6zs\u00e9g egyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se is. Az ellent\u00e9tek fokozatosan elcsitultak, \u00e9s 1943-ban mindk\u00e9t k\u00f6zs\u00e9g \u00f6nkorm\u00e1nyzata elfogadta a javaslatot.<\/p>\n
Ek\u00f6zben m\u00e1r tombolt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa. A k\u00f6zs\u00e9gben, illetve k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n azonban csak 1944-ben kezd\u0151dtek a harcok, de ett\u0151l kezdve a csapatok \u00e1tvonul\u00e1sa t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 rendszeress\u00e9 v\u00e1lt. Az 1945. janu\u00e1r 6-\u00e1n ind\u00edtott nagyszab\u00e1s\u00fa szovjet offenz\u00edva Sz\u0151gy\u00e9nt is el\u00e9rte. Febru\u00e1r 17-\u00e9n a n\u00e9metek ellent\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak, \u00e9s Sz\u0151gy\u00e9n k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n az eddigi legs\u00falyosabb harcok bontakoztak ki. Az \u00e1tfog\u00f3 szovjet offenz\u00edva v\u00e9gleg visszaszor\u00edtotta a n\u00e9meteket, akik azonban sz\u00f3 szerint az utols\u00f3 pillanatokban m\u00e9g elk\u00f6vettek k\u00e9t barb\u00e1r cselekedetet: felrobbantott\u00e1k a k\u00f6zs\u00e9g mindk\u00e9t templom\u00e1t. A Szent Mih\u00e1ly \u2013 templom teljesen rombad\u0151lt, a m\u00e1sik, a falu k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll\u00f3 Nagyboldogasszony \u2013 templom s\u00falyos k\u00e1rosod\u00e1st szenvedett. 1945.m\u00e1jus 9-\u00e9n Sz\u0151gy\u00e9nbe is eljutott a h\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9s\u00e9nek h\u00edre.<\/p>\n
Tov\u00e1bbi szomor\u00fa d\u00e1tum volt 1946. november 19-e, amikor \u2013 munkaer\u0151-toborz\u00e1s c\u00edm\u00e9n \u2013 megkezd\u0151d\u00f6tt a d\u00e9l-szlov\u00e1kiai magyarok Csehorsz\u00e1gba, az \u00fan. Szud\u00e9ta \u2013 vid\u00e9kre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 deport\u00e1l\u00e1sa. Sz\u0151gy\u00e9nb\u0151l \u00f6sszesen mintegy 120 szem\u00e9lyt telep\u00edtettek \u00e1t az eln\u00e9ptelenedett cseh orsz\u00e1gr\u00e9szbe. Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Csehszlov\u00e1kia ek\u00f6zben al\u00e1\u00edrta a lakoss\u00e1gcser\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 egyezm\u00e9nyt. Sz\u0151gy\u00e9nben eredetileg 240 csal\u00e1d ker\u00fclt az \u00e1ttelep\u00edtend\u0151k list\u00e1j\u00e1ra, de az akci\u00f3 itt csak 1948-ban kezd\u0151d\u00f6tt. Arra n\u00e9zve, h\u00e1ny csal\u00e1dot telep\u00edtettek ki v\u00e9glegesen, nincsenek megb\u00edzhat\u00f3 adatok. Sz\u00e1muk 106-135-re, a kitelep\u00edtett szem\u00e9lyek\u00e9 mintegy 400-ra tehet\u0151. 1948 febru\u00e1rj\u00e1ban Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban a komunista p\u00e1rt ker\u00fclt hatalomra, meghirdetve a szocializmus \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek programj\u00e1t.. Sz\u0151gy\u00e9nben \u2013 ahol a lakoss\u00e1g sz\u00e1ma ekkor meghaladta a 3500-at \u2013 1950-ben alakult meg a helyi nemzeti bizotts\u00e1g. A politikai fordulat ut\u00e1n nyomban kezdet\u00e9t vette a mez\u0151gazdas\u00e1g kollektiviz\u00e1l\u00e1sa is. Sz\u0151gy\u00e9nben 1949-ben alakult meg az egys\u00e9ges f\u00f6ldm\u0171ves sz\u00f6vetkezet.<\/p>\n
K\u00fcl\u00f6n fejezetben kell t\u00e1rgyalnunk a k\u00f6zs\u00e9g alapiskol\u00e1inak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Itt az 1827-es \u00e9v sz\u00e1m\u00edtott az els\u0151 jelent\u0151s m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151nek, amikor \u00faj iskola \u00e9p\u00fclt \u00f6t tanteremmel \u00e9s k\u00e1ntortan\u00edt\u00f3i lak\u00e1ssal. 1868-ban Csongr\u00e1dy Gyula jegyz\u0151 b\u00e1tyja, Lajos ker\u00fclt a f\u0151tan\u00edt\u00f3i \u00e9s k\u00e1ntori sz\u00e9kbe. 1904-ben \u00faj, nagyobb iskola \u00e9p\u00fclt 8 tanteremmel, ez volt a falu els\u0151 emeletes \u00e9p\u00fclete. Ezt m\u00e9g Csongr\u00e1dy Lajos rendezte be. 1932-ben m\u00e1r 694 tanul\u00f3ja volt az iskol\u00e1nak. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9se ut\u00e1n, \u00faj idegen nevel\u0151k kaptak megb\u00edz\u00e1st a tan\u00edt\u00e1s megind\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amelynek hivatalosan szlov\u00e1k nyelven kellett volna folynia. Ennek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa azonban lehetetlen volt, hiszen a tanul\u00f3k k\u00f6z\u00fcl senki sem tudott szlov\u00e1kul. A k\u00f6zs\u00e9gben csak 1950-ben ny\u00edlt meg \u00fajra a magyar tannyelv\u0171 Nemzeti Iskola, vele p\u00e1rhuzamosan pedig a szlov\u00e1k iskola, az el\u0151bbibe 155, az ut\u00f3bbiba 211 tanul\u00f3 iratkozott be. 1960-ban a k\u00e9t iskol\u00e1t egy int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 vont\u00e1k \u00f6ssze, ekkor 29 pedag\u00f3gus 628 gyermeket nevelt. A szlov\u00e1k \u00e9s a magyar tanul\u00f3k ar\u00e1nya m\u00e1r ford\u00edtott volt (198:430). A k\u00f6vetkez\u0151 tan\u00e9vben az iskola h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legnagyobb tanul\u00f3i l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1val dicsekedhetett: 660 di\u00e1kja k\u00f6z\u00fcl 198 a szlov\u00e1k, 462 a magyar oszt\u00e1lyokban tanult. A k\u00f6z\u00f6s igazgat\u00e1s 1965 \u0151sz\u00e9ig tartott, a k\u00e9t iskola ekkor ism\u00e9t k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt. 1981-t\u0151l a szomsz\u00e9dos Bart k\u00f6zs\u00e9gb\u0151l is ide j\u00e1rtak a gyerekek, de 1990-ben ott is \u00fajraindult az oktat\u00e1s. Az iskola 2003-ban vette fel a Csongr\u00e1dy Lajos k\u00e1ntortan\u00edt\u00f3 nev\u00e9t. A 2015-16-os tan\u00e9vben \u00fcnnepelte a magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1s \u00fajraindul\u00e1s\u00e1nak 65. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. Ennek tisztelet\u00e9re lett \u00e1tadva a \u201eT\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z”, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gigk\u00f6vethet\u0151 a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem a honfoglal\u00e1st\u00f3l eg\u00e9szen az Eur\u00f3pai Uni\u00f3hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1sig.<\/p>\n
A 60-80-as \u00e9vekb\u0151l ide k\u00edv\u00e1nkozik m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny jelent\u0151sebb \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, mint p\u00e9ld\u00e1ul a futballp\u00e1lya (1962), az ak\u00e1cosi cs\u00e1rda \u00e9s szabadt\u00e9ri sz\u00ednpad (1966\/67), a strand (1968, de k\u00e9s\u0151bb v\u00edzhi\u00e1ny miatt bez\u00e1rt\u00e1k), a Jednota \u00fczleth\u00e1z \u00e9s a f\u0171r\u00e9sztelep (1969), a kult\u00farh\u00e1z (1978), a napk\u00f6zi otthon (1982), a szolg\u00e1ltat\u00e1sok h\u00e1za (1985), a gy\u00f3gyszert\u00e1rat is mag\u00e1ban foglal\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6zpont (1987), valamint a tornaterem (1989). 1991-ben megalakult a k\u00f6zs\u00e9gi rend\u0151rs\u00e9g is. A g\u00e1zvezet\u00e9k 1992-ben \u00e9rt ide, a helyi h\u00e1l\u00f3zat ki\u00e9p\u00edt\u00e9se k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb fejez\u0151d\u00f6tt be. 1994 december\u00e9ben ny\u00edlt meg az \u00faj, korszer\u0171 bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpont, ahov\u00e1 k\u00e9s\u0151bb a post\u00e1t is \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k.<\/p>\n