\u00c9rsek\u00fajv\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t gyakran a k\u00f6z\u00e9pkorig vezetik vissza, amikor is a mai \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n n\u00e9gy k\u00f6z\u00e9pkori falu \u2013 Ny\u00e1rhid, G\u00fag, Gy\u00f6r\u00f6k \u00e9s L\u00e9k volt tal\u00e1lhat\u00f3. A szakirodalom \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r keletkez\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9t 1545-re, a Nyitra foly\u00f3 bal partj\u00e1n emelt els\u0151 \u00fajv\u00e1ri v\u00e1r fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1ra dat\u00e1lja. Az els\u0151 \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri v\u00e1rat V\u00e1rday P\u00e1l esztergomi \u00e9rsek \u00e9p\u00edttette, hogy Esztergom t\u00f6r\u00f6k \u00e1ltali bev\u00e9tele ut\u00e1n az \u00e9rseks\u00e9g birtokait megv\u00e9dje.<\/p>\n
A m\u00e1sodik \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri v\u00e1r, mint korszer\u0171 renesz\u00e1nsz er\u0151d\u00edtm\u00e9ny az 1576-1580-as \u00e9vekben a Nyitra foly\u00f3 jobb partj\u00e1n, mocsaras terepen \u00e9p\u00fclt. Az \u00faj er\u0151d\u00f6t olasz \u00e9p\u00edt\u00e9szek – Baldigara Giulio \u00e9s Ottavio tervezt\u00e9k. Szab\u00e1lyos hatsz\u00f6g\u0171 alaprajza volt, hatalmas f\u00fclesb\u00e1sty\u00e1kkal a t\u00fcz\u00e9rs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. A v\u00e1rfalat eg\u00e9sz hossz\u00e1ban sz\u00e9les vizes\u00e1rok vette k\u00f6r\u00fcl, amely a Nyitra foly\u00f3ba torkollott. Az er\u0151d \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek katonai fel\u00fcgyelet\u00e9t Zserotin Frigyes l\u00e1tta el. \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r a 16. sz\u00e1zadban \u00e9s a 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n a mai Nyugat-Szlov\u00e1kia ter\u00fclet\u00e9n a t\u00f6r\u00f6kellenes v\u00e9delem k\u00f6zpontja lett. A munk\u00e1latok teljes befejezt\u00e9vel \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r a Habsburg-monarchia egyik legjobb er\u0151d\u00edtm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Feladata az oszm\u00e1n hadsereg meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt a Duna bal partj\u00e1n, a B\u00e9cs fel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton. Az er\u0151d jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az a j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6r\u00f6k t\u00e1mad\u00e1s is bizony\u00edtja, amelyet az er\u0151d m\u00e1sf\u00e9lsz\u00e1z esztend\u0151 alatt \u00e9lt \u00e1t. A tizen\u00f6t \u00e9ves h\u00e1bor\u00fa (1593 \u2013 1608) folyam\u00e1n \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t a kr\u00edmi tat\u00e1rok \u00e9s Ibrahim pasa nagyvez\u00e9r seregei puszt\u00edtott\u00e1k. \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r er\u0151dje 1663-ban a nagyvez\u00e9r Ahmed K\u00f6pr\u00fcl\u00fc pasa \u00e1ltal vezetett oszm\u00e1n hadsereg hadj\u00e1rat\u00e1nak c\u00e9lpontja lett. A v\u00e1r v\u00e9delm\u00e9t meggyeng\u00edtette gr\u00f3f Forg\u00e1ch \u00c1d\u00e1m, \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r katonai parancsnok\u00e1nak meggondolatlan cselekedete, aki az oszm\u00e1nok dunai \u00e1tkel\u00e9s\u00e9t a pontonh\u00edd elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1val akarta megakad\u00e1lyozni. \u00c1m al\u00e1becs\u00fclte az ellens\u00e9g erej\u00e9t \u00e9s megsemmis\u00edt\u0151 veres\u00e9get szenvedett. Ahmed K\u00f6pr\u00fcl\u00fc nagyvez\u00e9r pasa 1663. augusztus k\u00f6zep\u00e9n \u00e9rkezett \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r al\u00e1 \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny napon bel\u00fcl, augusztus 18-\u00e1n megkezdte a v\u00e1r ostrom\u00e1t. Az ostrom els\u0151 hetei sikertelenek voltak, a v\u00e1r v\u00e9d\u0151i h\u0151siesen v\u00e9dekeztek. Az \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri er\u0151d\u00e9rt v\u00edvott harcok szeptember m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9rt\u00e9k el tet\u0151fokukat. A Frigyes-b\u00e1sty\u00e1n bek\u00f6vetkezett robban\u00e1s ut\u00e1n az \u00fajv\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g kapitul\u00e1lni k\u00e9nyszer\u00fclt \u00e9s 1663. szeptember 24-\u00e9n kit\u0171zt\u00e9k a feh\u00e9r z\u00e1szl\u00f3t.<\/p>\n
Ahmed K\u00f6pr\u00fcl\u00fc nagyvez\u00e9r pasa \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt egy \u00faj tartom\u00e1ny – Eyalet-i Uyvar k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 ki\u00e1ltotta ki. \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r els\u0151 helytart\u00f3ja Kurd Mehmed lett. R\u00f6viddel hal\u00e1la ut\u00e1n az \u00faj helytart\u00f3 Sary H\u00fcsejin pasa lett. Bev\u00e9teleit a t\u00f6r\u00f6k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ad\u00f3k \u00e9s term\u00e9szetbeni j\u00e1rand\u00f3s\u00e1gok behajt\u00e1s\u00e1val biztos\u00edtotta. A v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke a t\u00f6r\u00f6k uralom alatt sokat szenvedett. Lotharingiai K\u00e1roly \u00e9s Heisler ezredes katonai akci\u00f3i \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r visszafoglal\u00e1s\u00e1ra csak 1685. j\u00falius 7-\u00e9n indultak. K\u00f6r\u00fclz\u00e1rt\u00e1k a v\u00e1rat \u00e9s 1685 augusztus\u00e1ban, amikor Ibrahim nagyvez\u00e9r pasa Esztergomot ostromolta, \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r alatt Caprara t\u00e1bornagy maradt. Caprara feladata a Nyitra foly\u00f3n \u00e1t vezet\u0151 g\u00e1zl\u00f3k biztos\u00edt\u00e1sa volt, nehogy az ostromoltak seg\u00edts\u00e9ghez jussanak. Caprara a b\u00e1sty\u00e1kat \u00e9s az er\u0151d belsej\u00e9t l\u00f6vette, ami k\u00f6vetkezt\u00e9ben le\u00e9gett az \u00e9lelmiszerrakt\u00e1r \u00e9s a Ferenc-rendi templom. A cs\u00e1sz\u00e1ri seregek eg\u00e9szen a v\u00e1rfalakig nyomultak \u00e9s 1685. augusztus 19-\u00e9n elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rat. Az er\u0151d 22 \u00e9ves t\u00f6r\u00f6k fennhat\u00f3s\u00e1g ut\u00e1n felszabadult. Sajnos, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ut\u00e1n csak kev\u00e9s eml\u00e9kek maradt.<\/p>\n
1691-ben Sz\u00e9ch\u00e9nyi Gy\u00f6rgy \u00e9rsek kiv\u00e1lts\u00e1glevelet ad \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rnak, amelyben v\u00e1rosi rangra emeli. \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc felkel\u00e9s\u00e9ben is fontos szerepet j\u00e1tszott. A kuruc id\u0151k egyik legtragikusabb esem\u00e9nye, az \u00e1rul\u00f3 Ocskay L\u00e1szl\u00f3 t\u00e1bornok sorsa is itt pecs\u00e9tel\u0151d\u00f6tt meg. J\u00e1vorka \u00c1d\u00e1m az \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g hadnagya Ocskayt – koldusnak \u00e1lc\u00e1zva \u2013 elfogta, a katonai t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lte \u00e9s 1710. janu\u00e1r 3-\u00e1n \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rott kiv\u00e9gezt\u00e9k. Kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek hely\u00e9t a f\u0151t\u00e9r k\u00f6vezet\u00e9ben eml\u00e9kt\u00e1bla jel\u00f6li. Az er\u0151d\u00f6t utolj\u00e1ra 1705-ben jav\u00edtott\u00e1k, Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s fel\u00fcgyelete alatt (epit\u00e1fiuma a Ferenc-rendi kolostor homlokzat\u00e1n m\u00e1ig l\u00e1that\u00f3). 1724-25-ben az \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri er\u0151d\u00f6t III. K\u00e1roly parancs\u00e1ra lebontott\u00e1k. \u00cdgy \u00e9rt v\u00e9get 150 \u00e9ves strat\u00e9giai-t\u00f6rt\u00e9nelmi szerepe. A b\u00e1sty\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek napjainkig megmaradt jellegzetes form\u00e1ja, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi eredeti hely\u00fck azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n
A b\u00e1sty\u00e1k elhelyez\u00e9se:<\/p>\n
Forg\u00e1ch-b\u00e1stya DK – k\u00e1lv\u00e1ria<\/p>\n
Zserotin-b\u00e1stya D – Magas\u00e9p\u00edt\u0151 V\u00e1llalat<\/p>\n
Frigyes-b\u00e1stya Ny – V\u00edzm\u0171vek<\/p>\n
Cs\u00e1sz\u00e1r-b\u00e1stya \u00c9Ny – Szlov\u00e1k M\u0171eml\u00e9kv\u00e9d\u0151 Hivatal<\/p>\n
Ern\u0151-b\u00e1stya \u00c9 – Z\u00e1m\u010dan, Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r<\/p>\n
Cseh-b\u00e1stya \u00c9K – zsinag\u00f3ga<\/p>\n
A 18. sz\u00e1zadban a katonai szerepk\u00f6r helyett a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe, megn\u0151tt a kereskedelem \u00e9s a k\u00e9zm\u0171ipar jelent\u0151s\u00e9ge is.<\/p>\n
1843-ban a v\u00e1ros c\u00edmerhaszn\u00e1lati jogot kapott.<\/p>\n
1850-ben megindult a vas\u00fati forgalom a B\u00e9cs \u2013 Pozsony \u2013 \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r \u2013 Buda k\u00f6z\u00f6tti vonalon.<\/p>\n
1871-ben n\u00e9gy nyomd\u00e1ja volt a v\u00e1rosnak.<\/p>\n
1892-ben fel\u00e9p\u00fclt a Nyitra foly\u00f3t \u00e1t\u00edvel\u0151 102 m hossz\u00fa vasbeton h\u00edd.<\/p>\n
Gazdag hagyom\u00e1nyai voltak a v\u00e1ros l\u00f3v\u00e1s\u00e1rainak, amelyek k\u00e9t napig tartottak.<\/p>\n
1935. augusztus 18-\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9s\u00e9nek 250. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l a lakoss\u00e1g nagyszab\u00e1s\u00fa \u00fcnneps\u00e9geket rendezett. Eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtottak, amely mint m\u0171eml\u00e9k a Czuczor Gergely Magyar Tannyelv\u0171 Alapiskola parkj\u00e1ban \u00e1ll. Ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l nyitott\u00e1k meg az els\u0151 \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri m\u00fazeumot is, amely az 1945-\u00f6s bomb\u00e1z\u00e1sok alatt elpusztult.<\/p>\n
1937-ben eml\u00e9km\u0171vet emeltek Anton Bernol\u00e1knak, aki \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri esperes, szlov\u00e1k \u00edr\u00f3, nyelvtud\u00f3s, a szlov\u00e1k irodalmi nyelv els\u0151 kodifik\u00e1tora volt. A szobor, Jozef Posp\u00ed\u0161il szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa, ma a F\u0151t\u00e9ren tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n
\u00c9rsek\u00fajv\u00e1r Szent J\u00f3zsefr\u0151l elnevezett temet\u0151j\u00e9t 1926-ban nyitott\u00e1k meg, ahol sok kiv\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g nyugszik:
– Dr. Noszkay \u00d6d\u00f6n (1818-1848) t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, tan\u00e1r,
– Thain J\u00e1nos (1885-1953) k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz, tan\u00e1r, m\u00fazeumalap\u00edt\u00f3,
– Kapiszt\u00f3ry Ferenc (1818-1890) a k\u00f3rh\u00e1z megalap\u00edt\u00f3ja, kir\u00e1lyi tan\u00e1csos,
– \u0160tefan Ludv\u00edk (1893-1954), az ipartest\u00fclet megalap\u00edt\u00f3ja,
– Sasko K\u00e1zm\u00e9r (1905-1972) jog\u00e1sz, a m\u00fazeumalap\u00edt\u00f3, a v\u00e1ros kr\u00f3nik\u00e1sa,
– Tatarik Emil (1887-1957) tan\u00edt\u00f3, a szabad\u00e9ri strand megalap\u00edt\u00f3ja,
– Csics\u00e1tka Ott\u00f3 (1914-1995) szobr\u00e1sz,
– N\u00e1gel Gyula (1935-1969) fest\u0151,
– Sz\u00e9kh\u00e1zi T\u00f3dor (1894-1975) fest\u0151,
– Nagyfalussy Istv\u00e1n (1899-1971) k\u00f6lt\u0151.<\/p>\n