A Csall\u00f3k\u00f6z d\u00e9lkeleti cs\u00fccsk\u00e9ben, a Duna \u00e9s a V\u00e1g-Duna \u00f6sszefoly\u00e1s\u00e1n\u00e1l 108-115 m tengerszint feletti magass\u00e1gban fekv\u0151 Kom\u00e1rom a K\u00e1rp\u00e1t-medence egyik legr\u00e9gibb telep\u00fcl\u00e9se, s gazdag t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00falt\u00fa v\u00e1rosa. A r\u00e9g\u00e9szeti leletek tan\u00fas\u00e1ga szerint ter\u00fclete a korai bronzkort\u00f3l folyamatosan lakott. Megtelepedtek itt a kelt\u00e1k, majd az 1-4. sz\u00e1zadban, a k\u00f6zelben, a Duna jobb partj\u00e1n a r\u00f3maiak. Brigetio n\u00e9vvel jelent\u0151s l\u00e9gi\u00f3st\u00e1bort \u00e9s v\u00e1rost l\u00e9tes\u00edtettek, az ellenkez\u0151 \u00e9szaki parton pedig Brigetio meger\u0151s\u00edtett h\u00eddf\u0151j\u00e9t, Celemanti\u00e1t. A n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s \u00e9vsz\u00e1zadaiban Kom\u00e1rom t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben a K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 avarok tart\u00f3zkodtak huzamosabb ideig, \u00e9s 568-t\u00f3l k\u00f6zel k\u00e9tsz\u00e1z\u00f6tven \u00e9ven \u00e1t uralt\u00e1k a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t. Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n felt\u00e1rt 8 avarkori temet\u0151 gazdag leletanyaggal.<\/p>\n
Az Avar Birodalom sz\u00e9thull\u00e1sa ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 morva-szl\u00e1v t\u00f6rzsek megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k a frankok \u00e1ltal el nem foglalt avar ter\u00fcletek megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1t. Megt\u00e1madt\u00e1k azokat az avarokat is, akik a frankok v\u00e9delme alatt tal\u00e1ltak mened\u00e9ket (811). Egyel\u0151re nem \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre el\u00e9g adat arr\u00f3l, hogy a 9. sz\u00e1zadban tov\u00e1bbra is Kom\u00e1rom ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 avarok (onogurok) a frankok vagy a szl\u00e1vok fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartoztak-e. <\/p>\n
A 9. sz\u00e1zad hatvanas \u00e9veiben zajl\u00f3 frank – morva-szl\u00e1v h\u00e1bor\u00fakban sz\u00f6vets\u00e9gesk\u00e9nt a magyarok csapatai is r\u00e9szt vettek, hol az egyik, hol a m\u00e1sik f\u00e9l oldal\u00e1n. A magyar t\u00f6rzsek a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re \u00e9rt\u00e9k el a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t, majd el is foglalt\u00e1k azt. A 10. sz\u00e1zadban a V\u00e1g-Duna torkolat\u00e1n\u00e1l meger\u0151s\u00edtett \u00e9s k\u00f6r\u00fclker\u00edtett v\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek ki, amely a magyar \u00e1llam megalap\u00edt\u00e1sa idej\u00e9n Kom\u00e1rom v\u00e1rmegye k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye, a kom\u00e1romi v\u00e1r mellett azonos nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9s keletkezett jelent\u0151s sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s v\u00edzi \u00fatvonalak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ban. Az els\u0151 feljegyz\u00e9sekben a v\u00e1rat \u00e9s a telep\u00fcl\u00e9st t\u00f6bb elnevez\u00e9ssel eml\u00edtik: Camarum (1075), Kamarn (1218), Camarun (1268), Kamar (1283), Camaron, Comaron (t\u00f6bb oklev\u00e9lben az 1372 – 1498 \u00e9vekb\u0151l).<\/p>\n
A \u201eVilla Camarun” azon 23 telep\u00fcl\u00e9s egyike volt, melyek a kom\u00e1romi v\u00e1r uralma al\u00e1 tartoztak. A v\u00e1ros els\u0151 jelent\u0151s, a korabeli v\u00e1rosokat megillet\u0151 kiv\u00e1lts\u00e1gait IV. B\u00e9la kir\u00e1lyt\u00f3l kapta az 1265. \u00e1prilis 1-\u00e9n kelt okiratban. A szabadalmak, melyeket a v\u00e1ros el\u00f6lj\u00e1r\u00f3i minden tr\u00f3nral\u00e9p\u0151 uralkod\u00f3val meger\u0151s\u00edttettek, el\u0151seg\u00edtett\u00e9k a k\u00f6z\u00e9pkori Kom\u00e1rom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A v\u00e1ros f\u0151leg Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s uralkod\u00e1sa idej\u00e9n vir\u00e1gzott, aki a kom\u00e1romi v\u00e1rban renesz\u00e1nsz palot\u00e1t \u00e9p\u00edttetett, ahov\u00e1 mindig sz\u00edvesen visszat\u00e9rt. Megalap\u00edtotta a kir\u00e1lyi dunai flotill\u00e1t, melynek f\u0151 t\u00e1maszpontj\u00e1t a t\u00f6r\u00f6kellenes harcok idej\u00e9n \u00e9pp Kom\u00e1rom k\u00e9pezte. <\/p>\n
A 16. sz\u00e1zadban, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151renyomul\u00e1sa idej\u00e9n Kom\u00e1rom a Habsburg \u00e9s az Oszm\u00e1n Birodalom hat\u00e1r\u00e1n fekv\u0151 v\u00e9gv\u00e1r lett. Ez okb\u00f3l a k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1rat I. Ferdin\u00e1nd uralkod\u00e1sa alatt a b\u00e9csi udvar a kor had\u00e1szati k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek megfelel\u0151 er\u0151dd\u00e9 \u00e9p\u00edttette \u00e1t. Az \u00edgy keletkezett \u00fan. \u00d3v\u00e1rat a 17. sz\u00e1zadban I. Lip\u00f3t uralkod\u00e1sa idej\u00e9n az \u00fan. \u00dajv\u00e1rral b\u0151v\u00edtett\u00e9k ki. A k\u00e9t er\u0151d ellen\u00e1llt a t\u00f6r\u00f6k seregek t\u00e1mad\u00e1sainak. A t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fak \u00e9s a Habsburg-ellenes felkel\u00e9sek ut\u00e1n a 18. sz\u00e1zadban ism\u00e9t szabadd\u00e1 v\u00e1lt a k\u00f6zleked\u00e9s a Dun\u00e1n, s \u00edgy el\u0151ny\u00f6s fekv\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fellend\u00fclt Kom\u00e1rom kereskedelme \u00e9s c\u00e9hes ipara. 1745-ben M\u00e1ria Ter\u00e9zia kir\u00e1lyn\u0151 szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 emelte Kom\u00e1romot. A m\u00f3dosabb polg\u00e1rok \u00e9s a nemesek barokk palot\u00e1kat, a trinit\u00e1riusok, a ferencesek \u00e9s a jezsuit\u00e1k kolostorokat \u00e9s templomokat \u00e9p\u00edttettek. A 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig sz\u00e9pen ki\u00e9p\u00fclt barokk v\u00e1rosnak s\u00falyos k\u00e1rokat okozott az 1763. j\u00fanius 28-i nagy f\u00f6ldreng\u00e9s, majd h\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb az 1783. \u00e1prilis 22-i, szint\u00e9n nagy erej\u0171 f\u00f6ldreng\u00e9s. A f\u00f6ldreng\u00e9sek \u00e9s egy\u00e9b term\u00e9szeti csap\u00e1sok (\u00e1rvizek, nagy t\u0171zv\u00e9szek, pestis- \u00e9s kolera-j\u00e1rv\u00e1nyok) ellen\u00e9re a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig Kom\u00e1rom megmaradt jelent\u0151s kereskedelmi \u00e9s k\u00e9zm\u0171ipari k\u00f6zpontnak.<\/p>\n
A nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak hat\u00e1s\u00e1ra megkezd\u0151d\u00f6tt a kom\u00e1romi er\u0151drendszer kiterjedt meger\u0151s\u00edt\u00e9se. A munk\u00e1latokat megszak\u00edtott\u00e1k az 1848\/49-es forradalmi esem\u00e9nyek, melyekben Kom\u00e1rom jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott mint a magyar forradalom utols\u00f3 b\u00e1sty\u00e1ja. Az 1848-as nagy t\u0171zv\u00e9sz \u00e9s a t\u00f6bbhavi ostroml\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a v\u00e1ros romokban hevert. Az osztr\u00e1k abszolutizmus ideje alatt f\u0151leg katonai objektumok \u00e9p\u00fcltek. A 19. sz\u00e1zad 70-es \u00e9veiben, az er\u0151drendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek befejezt\u00e9vel Kom\u00e1rom Ausztria – Magyarorsz\u00e1g strat\u00e9giai katonai t\u00e1maszpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, viszont maga a v\u00e1ros elvesz\u00edtette kor\u00e1bbi gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s vezet\u0151 szerep\u00e9t a k\u00f6rny\u00e9k v\u00e1rosai k\u00f6z\u00f6tt. Csup\u00e1n a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, s a 20. sz\u00e1zad k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n kezdett ism\u00e9t fejl\u0151dni, amikor meg\u00e9p\u00fcltek a Dun\u00e1t \u00e9s V\u00e1g-Dun\u00e1t \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00e1lland\u00f3 hidak, az orsz\u00e1g t\u00e1volabbi vid\u00e9keivel \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 vas\u00fatvonalak, s 1896-ban Kom\u00e1romhoz csatolt\u00e1k a Duna jobb partj\u00e1n fekv\u0151 \u00dajsz\u0151nyt, amivel teret nyert terjeszked\u00e9s\u00e9hez. <\/p>\n
Az Osztr\u00e1k – Magyar Monarchia sz\u00e9tes\u00e9se \u00e9s Csehszlov\u00e1kia megalakul\u00e1sa sz\u00e9tv\u00e1lasztotta a t\u00f6rt\u00e9nelmi Kom\u00e1rom megy\u00e9t \u00e9s Kom\u00e1rom v\u00e1ros\u00e1t is. A Duna bal partj\u00e1n fekv\u0151 r\u00e9sz a ter\u00fcleti \u00e1tszervez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben 1923-ban a Kom\u00e1romi j\u00e1r\u00e1s sz\u00e9khelye lett. Mint hat\u00e1rv\u00e1ros a gazdas\u00e1gi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1ra ker\u00fclt. Nagyobb munkalehet\u0151s\u00e9get a v\u00e1rosban csup\u00e1n a haj\u00f3gy\u00e1r, a dunai kik\u00f6t\u0151, az \u00fajonnan alakult doh\u00e1nyfelv\u00e1s\u00e1rl\u00f3-\u00fczem \u00e9s a villanytelep biztos\u00edtott. A csehszlov\u00e1k \u00e1llamigazgat\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val, \u00faj hivatalok \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val r\u00e9szben megv\u00e1ltozott a lakoss\u00e1g nemzetis\u00e9gi \u00f6sszet\u00e9tele, a t\u00f6bbs\u00e9get azonban tov\u00e1bbra is a magyars\u00e1g alkotta, \u00e9s az els\u0151 Csehszlov\u00e1k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt Kom\u00e1rom a d\u00e9l-szlov\u00e1kiai magyarok kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00e9nek egyik k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n
Az 1938. november 2-i b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s alapj\u00e1n Kom\u00e1romot Magyarorsz\u00e1ghoz csatolt\u00e1k \u00e9s ism\u00e9t megyesz\u00e9khely lett. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ideje alatt t\u00f6bbsz\u00f6r bomb\u00e1zt\u00e1k a v\u00e1rost.<\/p>\n
A front elvonul\u00e1sa, 1945. m\u00e1rcius 30. ut\u00e1n Kom\u00e1rom megint Csehszlov\u00e1kia hat\u00e1rv\u00e1ros\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Megkezd\u0151d\u00f6tt a h\u00e1bor\u00fa \u00e1ltal t\u00f6nkretett hidak, \u00e9p\u00fcletek, v\u00e1rosi \u00fczemek fel\u00faj\u00edt\u00e1sa. E munk\u00e1latokat nehez\u00edtett\u00e9k az 1945 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tti, a magyar nemzetis\u00e9g\u0171 lakosokat s\u00fajt\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sek. Megfosztott\u00e1k \u0151ket \u00e1llampolg\u00e1ri jogaikt\u00f3l, munkaer\u0151toborz\u00e1ssal a cseh hat\u00e1rvid\u00e9kre vagy Magyarorsz\u00e1gra telep\u00edtett\u00e9k \u0151ket a Csehszlov\u00e1kia \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti lakoss\u00e1gcsere sor\u00e1n. A tov\u00e1bbi \u00e9vekben a v\u00e1ros gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult az \u00faj haj\u00f3gy\u00e1r ki\u00e9p\u00edt\u00e9se, melynek dolgoz\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj lak\u00f3telepek \u00e9p\u00fcltek. A nagyszab\u00e1s\u00fa, nem mindig kell\u0151en \u00e1tgondolt \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a r\u00e9gi Kom\u00e1romb\u00f3l csup\u00e1n annak t\u00f6rt\u00e9nelmi magja maradt meg. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 a legt\u00f6bb fennmaradt t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u0171eml\u00e9k. Manaps\u00e1g Kom\u00e1rom Szlov\u00e1kia forgalmas hat\u00e1rv\u00e1rosa 38 000 lakossal.<\/p>\n
A v\u00e1ros h\u00edres sz\u00fcl\u00f6ttei k\u00f6z\u00fcl meg kell eml\u00edten\u00fcnk a magyar romantikus \u00edr\u00f3t, J\u00f3kai M\u00f3rt (1825.2.18. Kom\u00e1rom – 1904.5.5. Budapest), aki itt n\u0151tt fel, \u00e9s reg\u00e9nyeivel n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1t; tov\u00e1bb\u00e1 a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 zeneszerz\u0151t, Leh\u00e1r Ferencet (1870.4.30. Kom\u00e1rom – 1948.10.24. Bad Ischl), aki csak gyermekkora egy r\u00e9sz\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte Kom\u00e1romban, \u00e1m mindig szeretettel eml\u00e9kezett sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ra, noha soha nem t\u00e9rt vissza ide. Jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben Klapka Gy\u00f6rgy t\u00e1bornok (1820.4.7. Temesv\u00e1r – 1892.5.17. Budapest), aki nem Kom\u00e1romb\u00f3l sz\u00e1rmazik ugyan, de azzal, hogy h\u0151siesen v\u00e9dte a v\u00e1rost a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 c\u00e1ri \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok ellen 1849-ben, \u00f6r\u00f6kre be\u00edrta mag\u00e1t Kom\u00e1rom t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be. A kom\u00e1romiak mindh\u00e1rom szem\u00e9ly tisztelet\u00e9re eml\u00e9km\u0171vet avattak: Klapka t\u00e1bornoknak 1896-ban a v\u00e1rosh\u00e1za el\u0151tti t\u00e9ren, J\u00f3kai M\u00f3rnak 1937-ben a m\u00fazeum udvar\u00e1n, Leh\u00e1r Ferencnek pedig 1980-ban a zeneszerz\u0151 lebontott sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1hoz k\u00f6zeli parkban. A Hat\u00e1r\u0151r u. 3. sz\u00e1m alatti h\u00e1zon 1991-ben elhelyezett h\u00e1romnyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bla utal arra, hogy Kom\u00e1romban t\u00f6lt\u00f6tte gyermekkor\u00e1t \u00e9s fiatals\u00e1g\u00e1t dr. Selye J\u00e1nos (1907.1.26. B\u00e9cs – 1982.10.18. Montreal), a h\u00edres orvos-kutat\u00f3, aki a benc\u00e9s gimn\u00e1ziumban az 1924\/25-\u00f6s iskolai \u00e9vben megszerzett \u00e9retts\u00e9gi vizsga let\u00e9tel\u00e9ig \u00e9lt Kom\u00e1romban.A ma m\u00e1r az \u0151 nev\u00e9t visel\u0151 magyar tannyelv\u0171 gimn\u00e1zium fal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 az az eml\u00e9kt\u00e1bla, amely Karle S\u00e1ndornak, a mai Szlov\u00e1kia ter\u00fclet\u00e9n az 1. cserk\u00e9szcsapatot megalak\u00edt\u00f3 benc\u00e9s tan\u00e1rnak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. A v\u00e1ros sz\u00fcl\u00f6tte V. L\u00e1szl\u00f3 (1440. febru\u00e1r 22 Kom\u00e1rom – 1457. november 23 Pr\u00e1ga), magyar-cseh kir\u00e1ly is, akinek tisztelet\u00e9re a v\u00e1ros 2000-ben emeltet szobrot<\/p>\n
Kom\u00e1rom \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke gazdag t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, a v\u00e1roshoz k\u00f6t\u0151d\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gek \u00e9let\u00e9t \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t dokument\u00e1lj\u00e1k a kom\u00e1romi Duna Menti M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai: a f\u0151\u00e9p\u00fcletben (a N\u00e1dor u. 13. sz\u00e1m alatt) a r\u00e9gi\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete 1849-ig, k\u00e9pt\u00e1r; a Zichy palot\u00e1ban (a Klapka t\u00e9r 9. sz\u00e1m alatt) Kom\u00e1rom \u00fajabb t\u00f6rt\u00e9nete; tov\u00e1bb\u00e1 a N\u00e1dor u. 32. sz\u00e1m alatti \u00e9p\u00fcletben Leh\u00e1r Ferenc \u00e9s J\u00f3kai M\u00f3r eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, valamint az egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a szerb ortodox templomban.<\/p>\n