A m\u00fazeumnak k\u00e9t terme van \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, egy id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra \u00e9s egy szabadt\u00e9ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az udvaron.<\/p>\n
A region\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9nelmi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/strong> P\u00e1rk\u00e1ny \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t mutatja be az \u0151skort\u00f3l napjainkig. Az \u201eid\u0151tengely” egyes meg\u00e1ll\u00f3in l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak a telep\u00fcl\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek legfontosabb m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vei k\u00e9pi dokument\u00e1ci\u00f3val \u00e9s k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6veggel:<\/p>\n A v\u00e1ros m\u00e1r a r\u00f3mai korban is fontos dunai \u00e1tkel\u0151hely volt, innen sz\u00e1rmazik a telep\u00fcl\u00e9s els\u0151 ismert neve is, az Anavum<\/i>, amely a cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g idej\u00e9n (2. sz\u00e1zad) \u00e9p\u00edtett h\u00edres \u201eLimes Romanus” egyik h\u00eddf\u0151\u00e1ll\u00e1sa volt.<\/p>\n A k\u00f6zs\u00e9g els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9s\u00e9t az I. G\u00e9za magyar kir\u00e1ly \u00e1ltal 1075-ben kiadott adom\u00e1nylev\u00e9lben tal\u00e1ljuk, amelyben az uralkod\u00f3 Kakath<\/i> (a mai P\u00e1rk\u00e1ny) fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n t\u00edz r\u00e9v\u00e9szh\u00e1zat \u00e9s h\u00e1rom ekealjnyi sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldet adom\u00e1nyozott a garamszentbenedeki ap\u00e1ts\u00e1gnak.<\/p>\n 1543-ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek siker\u00fclt elfoglalniuk Kakathot, h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig er\u0151s h\u00eddf\u0151\u00e1ll\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be kezdtek. Az er\u0151d\u00f6t jelk\u00e9pesen \u201eDzsigerdelen P\u00e1rk\u00e1nynak”, azaz \u201eaz ellens\u00e9g m\u00e1j\u00e1ba v\u00e1g\u00f3d\u00f3 er\u0151dnek” nevezt\u00e9k el. \u00c9ppen ezt az id\u0151szakot – az er\u0151ddel egy\u00fctt – 12 r\u00e9zmetszet f\u00e9nym\u00e1solata \u00f6r\u00f6k\u00edti meg eg\u00e9szen 1683-ig, amikor itt zajlott le a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elleni egyik legfontosabb csata – a p\u00e1rk\u00e1nyi csata, amelyben III. J\u00e1nos lengyel kir\u00e1ly \u00e9s Lotaringiai K\u00e1roly herceg kereszt\u00e9ny seregei ragyog\u00f3 gy\u0151zelmet arattak, \u00e9s ezzel a v\u00e1ros be\u00edrta mag\u00e1t Eur\u00f3pa t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be.<\/p>\n 1724-ben a telep\u00fcl\u00e9st v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si joggal rendelkez\u0151 mez\u0151v\u00e1ross\u00e1 emelt\u00e9k. III. K\u00e1roly kir\u00e1ly v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot adom\u00e1nyozott a v\u00e1rosnak, amelyek k\u00f6z\u00fcl a legjelent\u0151sebb a Simon-J\u00fada v\u00e1s\u00e1r volt. A p\u00e1rk\u00e1nyi v\u00e1s\u00e1rok eg\u00e9sz K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban ismertek voltak, \u00e9s az esztergomi v\u00e1s\u00e1rokat is elhom\u00e1lyos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edtott r\u00e9g\u00e9szeti leletek – amelyek P\u00e1rk\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e9s k\u00f6zvetlen k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaznak – arr\u00f3l tan\u00faskodnak, hogy ez a ter\u00fclet a legr\u00e9gibb id\u0151kt\u0151l kezdve folyamatosan lakott volt. A legr\u00e9gebbi \u00e9s legjelent\u0151sebb lel\u0151hely a fiatalabb k\u0151korszaki vonald\u00edszes ker\u00e1mia zsel\u00edzi csoportj\u00e1val rendelkez\u0151 neolit telep\u00fcl\u00e9s. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t n\u00f6veli, hogy ez mindeddig a legnagyobb felt\u00e1rt neolit telep\u00fcl\u00e9s az eg\u00e9sz K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben. Fiatalabb volt a r\u00e9zkori telep\u00fcl\u00e9s, a kostolaci kult\u00fara kannelur\u00e1zott ker\u00e1mi\u00e1j\u00fa telep\u00fcl\u00e9se – amint azt a ki\u00e1ll\u00edtott leletek is bizony\u00edtj\u00e1k -, a korai bronzkorszak telep\u00fcl\u00e9se \u00e9s hamvaszt\u00e1sos s\u00edrjai, a hallstatti kultur\u00e1lis g\u00f6dr\u00f6k, a 2. sz\u00e1zadi kelta telep\u00fcl\u00e9s, a 2-3. sz\u00e1zadi germ\u00e1n telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s a 7-8. sz\u00e1zadi szl\u00e1v-avar temet\u0151.<\/p>\n A n\u00e9prajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/strong> betekint\u00e9st ny\u00fajt P\u00e1rk\u00e1ny \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke n\u00e9pi kult\u00far\u00e1j\u00e1ba, ez\u00e1ltal bepillant\u00e1st enged a 150-200 \u00e9vvel ezel\u0151tti m\u00faltba. A ki\u00e1ll\u00edtott n\u00e9pviseletek \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak bemutatj\u00e1k az itteni emberek \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s gazdas\u00e1gi szok\u00e1sait.<\/p>\n Az id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok<\/strong> a harmadik teremben tekinthet\u0151k meg, amely kiv\u00e1l\u00f3 lehet\u0151s\u00e9geket k\u00edn\u00e1l arra, hogy mindig \u00faj \u00e9s v\u00e1ltozatos anyagot mutathassanak be.<\/p>\n","protected":false},"featured_media":362,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[84,97],"kategoria-programov":[104],"obec":[],"class_list":["post-1348","zaujimavost","type-zaujimavost","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","tag-ajanlott","tag-muzeum","kategoria-programov-kulturaval"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/zaujimavost\/1348","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/zaujimavost"}],"about":[{"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/zaujimavost"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/362"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1348"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1348"},{"taxonomy":"kategoria-programov","embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/kategoria-programov?post=1348"},{"taxonomy":"obec","embeddable":true,"href":"https:\/\/visitdanube.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/obec?post=1348"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}